Valoban kommunista volt Che Guevara?

A szo eredeti ertelmeben az volt. Viszont az is teny hogy nem erezte magenak azt az iranyt amit a kommunizmus jelentett. Nem tudta oszinten kovetni a szovjet urakat es erosen biralta vezetesi modszereiket, foleg a szegeny 3-ik vilag beli orszagok fele tanusitott politikajuk miatt. Ilyen volt peldaul Kongo ahol kesobb aktivan reszt vett az orszag felszabaditasaban, igaz az akcio nem volt sikeres.

Valojaban Che nem tudott azonosulni a gyoztesek forradalmat koveto helyzetevel. A hatalomra torekvo elkeseredett eletuket kockaztato harcosokbol egyszerre miniszterek magas beosztasu tiszteletben allo kozszemelyek lettek es a szakadt koszos felkelok egyenruhajat felcserelte az elegans jol szabott oltony, az elnyutt satrak helyett mar draga jol berendezett hazakban, villakban eltek. Che egesz eleteben nem kivant tobbet kapni mint ami a legtobb es akarmelyik allampolgart megilleti, de persze azt nem tudta elkerulni, hogy ajandekokat se kapjon. Folyamatosan elarasztottak ilyen olyan ajandekokkal a vilag minden tajarol. Ilyen ajandek targy volt az a 12 darab svajci ekszer-ora is amit majdan szetosztott a legkozelebbi baratai es harcostarsai kozott. Ezekbol az orakbol kesobb jo par ujra visszakerult Che-hez azon igeret kapcsan amit egymasnak tettek a harcostarsak. Vagyis halaluk eseten az orat a tulelo felelossege eljutattni az elesett csaladjahoz. Sajnos Che tobb ilyen oranak a birtokaban volt mikor Boliviaban ot magat is elerte a vegzete es nem tudta bevaltani az igeretet.

Egy kicsit visszaterve Che eleteben a forradalmart megelozo idoszakra, mindenkeppen meg kell emliteni, hogy Che jo csaladbol szarmazott. Nem voltak szegenyek. Che maga orvosnak tanult.

Nem kulonbozott semmiben a kortarsaitol a jokepu lelkes orvostanhallgato. 

                                        A fiatal Che Guevara

Semmi nem adott oot neki arra, hogy radikalis csoportokhoz csatlakozzon azon kivul, hogy ezt o maga igy erezte szuksegszerunek. A teny hogy orvosnak tanult mar magaban is egy olyan jel ami azt tukrozi szemelyisegeben, hogy a segitseg nyujtas, az emberszeretet vezereltek.

Az egyetemi evek alatt megismerkedik Alberto Granado-val, akivel hamarosan elindulnak korbemotorozni Del-Amerikat. Bejarjak az egesz kontinens keresztul kasul. A ket fiatal orvos itt kozelrol talakozik a szegnyseggel ami szinte mindenutt jelen van, de a kisebb falvakban olyan mereteket olt, aminek ismerete vegervenyesen befolyasolja Che eletet.

                                      Che es Alberto a motoros kalandon 1951

 Errol az utrol film is keszult a Motoros naploja. A fiatal Che megismerkedik a tarsadalmat erinto es sulyto problemakkal es mellyen megerinti a szegenyek kiszolgaltatottsaga, magarahagyottsaga. A motoros kaland utan mar szinte tudatosan keresi a lehetoseget, hogy csatlakozni tudjon valamely valtozast igero szervezethez. A segiteni akaras olyan vaggya alakul at benne ami minden mast elsopor a korabbi szemeyisegebol. A cel az igazsagos tarsadalom letrehozasa es a szegenyseg eltorlese. Korhazak es iskolak letesitese a szegenyek telepulesein. Szocialis tamogatas es munkahelyek teremtese. Akkor az otvenes evek kozepen mar a II.-ik vilaghaboru utan a vilag kezd magaratalalni es a tarsadalomban egyre nagyobb az igeny az igazsagossagra. A tortenelem altal kialakult osztalyok egyenloseget kivannak es ki akarnak szabadulni az elnyomasbol. Ifjusagi mozgalmak alakulnak vilagszerte es hirdetik a valtozast. Argentina Che otthona ekkor nincs meg felkeszulve egy forradalomra, igy az elszant orvosnak mas orszagban kell megtalalja a harcat. Mint a regi mondas is " senki nem csinalhat forradalmat a sajat hazajaban". Che is tovabb all es Mexicoban talakozik egy lelkes fiatal ugyveddel akit Fidel Castro-nak hivnak. Fidel Castro es tarsai mar jol ismertek a kubai hatosagok szamara, mivel egy szerencsetlen akciot hajtanak vegre a Moncadan. Tobb tarsuk es karhatalmista is az eletet veszti a balul sikerult utkozetben, ahol Fidelt es tarsait is letartoztatjak, majd elitelik. Az ifju ugyved 15 ev fegyhazbuntetest kap a Battista rezsim birojatol. Itt hangzik el a birosagon a kesobb szalloigeve vallt mondata:

"Onok nem itelkeznek en felettem. Engem majd a tortenelem itel meg es oldoz fel!"- mondotta Castro az itelete hallatan.

Fidel Castro orizetben

Az iteletbol vegulis alig 2 ev utan szabadul az eros tarsadalmi nyomasra Batista kegyelmet gyakorol. Castro az elso pillanattol kezdve a visszavagast tervezi es csapataval Mexicoba utazik, ahol nyugodtan keszulhetnek a fegyveres hatalomatvetelre. Alberto Bayo Mexicoba szamuzott spanyol polgarhaborus hos es tabornok mint angol nyelvtanar jarja sorra a city guerilla barakokkent szolgalo lakasokat Mexicoban es kepzi Castro forradalmi harcosait a kozelharcra es mas hasznos harci tudomanyokra, melyeket Bayo a spanyol polgarhaboruban magas fokon elsajatitott. Ezekben az idokben talakozik a forradalmat kereso argentin orvos Che Guevara a felkesz forradalmar Fidel Castroval. A ket fiatal pillanatokon belul egymasratalal es egy hosszu atbeszelgetett ejszaka utan vegleg elvalaszthatatlanokka valnak. Che ekkor csatlakozik a kubai forradalomhoz, mint az egyseg orvosa.

Che es Fidel Mexicoban a forradalomra keszulve

Hosszas tervezes es felkeszules utan elerkezettnek latjak az idot, hogy 82-ed magukkal hajoraszalljanak es nekivagjanak megdonteni Batista elnyomo birodalmat. Batista erosen amerikai benyomas alatt allt ezidoben. Havanna a casinok es ejszakai lokalok mekkaja. A bunozes es kabitoszer arasztja el utcait. Mig a falvak a teljes megsemmisules szelen a nyomorban elnek. Ilyen korulmenyek kozott erkezik meg Fidel Castro es csapat immar Che Guevara-val az oldalukon Kubaba. Partaszallasuk nem mondhato simanak, olcso felszerelesuk miatt celt tevesztenek es egyenesen Batista katonaiba futnak. Az utkozet elsopro gyozelemmel er veget Batista szamara. Az ujsagok hasabjain Batista a terroristaknak nevezett Castro csapat teljes megsemmisiteserol szamol be.

Fidel es Che a forradalom eveiben

Az igazsag azonban nem ez volt. Paran szam szerint alig 15-en eltek tul az elso par hetet a partraszallast koveten. Az a nehany tulelo is elveszitette egymast valahol a Sierra Maestra hegyein a dzsungelben. A kubai forradalom ekkor halara iteltnek latszott. Am Fidel nem adta fel. Oldalan Che-vel es Raullal uj tagokat toborzott es az igazsagtalan iteletek amik a birosagokon a tamogato szimpatizansok kivegzesevel zarodtak sem keltettek szimpatiat a nepben Batista irant. Akiben ekkor mar valoban a Tyrannist az elnyomo zsarnokot latta az utca nepe. A fiatalok kerdes nelkul tamogattak Castro mozgalmat amit a veres Moncada-i utkozetre emlkezve Julius 26-ika Mozgalomnak kereszteltek. Amilyen elkeserito volt a helyzet annyian csatlakoztak es tamogattak ujjak a mozgalmat. A csapat egyre erosodott amig a Batista karhatalmistak nepszerusege egyre csokkent. Che es Castro vegul megnyertek minden tarsadalmi reteget maguknak. Ennek eredmenyekent 1959-ben gyoztesen vonultak be minden kubai varosba majd Havannaba es atvettek a hatalmat egy sikeres forradalom utan. Itt mindenkepp erdemes megemliteni, hogy Castro amikor interjut adott egy gondosan kivalasztott amerikai ujsagironak meg a Sierra Maestraban az ujsagiro kerdesere miszerint kommunista e a kubai forradalom "nem"-el valaszolt. Azt hangoztatta a kubai forradalom nem kommunista, de nem is kapitalista, hanem nemzeti szocialista igazsagszolgaltatas, ami az emberekert jott letre, hogy az embereket segitse es felszabaditsa.

A nemzeti feszabadito haboru kepe csak a forradalom gyozelme utan valtozott meg es vorosodott be. Az okok nyilvanvaloak, mint a nemzetkozi porondra kerules utan a kubai vezetes nem elvezte tovabb az Egyesult Allamok tamogatasat, nem sok valasztasa maradt. Az USA nem vaghatott jokepet miutan Castro elsoporte a tulnyomo reszben amerikai tulajdonu vallalatokat es allamositotta azokat. Leverette az amerikai tulajdont szimbolizalo cegtablakat. Bezaratta a casinokat es ejszakai mulatokat. Visszaadta a nepnek ami az ove es allamositotta az osszes nagyvallalatot ami a kulfoldi toke teljes kivonasat eredmenyezte. Ezzel jol magara haragitotta a nemzetkozi piacot es az Egyesult Allamokat. Az USA becsapva erezte magat, mivel kezdetben meg tamogattak is Fidel Castro-t a forradalmaban.

Fidel 1959-ben beszel a forradalmrol angolul

 Kesobb az USA elfordult Castro-tol igy Castronak nem maradt mas, mint a Szovjetunio mint szovetseges es jottek is az oroszok egybol. Hivni sem kellett oket. Nikita Kruscsov orommel udvozlte Castro-t. Azt mondta Casro-rol egy interjuban:" En nem tudom Mr Castro kommunista e vagy nem, amit tudok hogy en nekem tetszik es en 100%-ban Fidelista vagyok!". Ezzel a szovettseg letre is jott. Ami kezdetben meg Che-nek is tetszett, am kesobb egyre jobban kiabrandult belole. A kezdeti lelkesedes egeszen addig tartott mig Che a sajat szemevel nem latta hogy mit is jelent a kommunizmus a valosagban. Elveszitette a hitet es az oroszok ellen fordult. Amivel kivivta a kubai vezetes haragjat. Mar csak nehanyan a regi harcostarsak tartottak ki mellette koztuk volt Fidel Castro is. Ez a baratsag Castroval tulajdonkeppen mentette meg a bortontol is, mert ha nem lett volna Fidel az oldalan valoszinuleg elobb vagy utobb Hubert Matos sorsara jut.
Hubert Matos csatlakozott Fidelhez a Sierra Maestra-ban es elismeresre tett szett a forradalom utan. Am miutan latta, hogy Fidel nem tartja magat az igerethez miszerint Kubaban szabad valasztasok lesznek igy nem tudott oszinten egyutt mukodni Fidellel. Lemondott tisztsegeirol es visszavonult. Ezt egy levelben tudatta Fidellel amit baratkent irt meg neki. Fidel ezt a levelet arulasnak minositette es irdatlan haragra gerjedt. Matost hadbirosag ele allitatta es 20 ev kenyszermunkara iteltek. 
Camilo Cienfuegos volt aki a letartoztatast foganasitotta Matos ugyeben. Ezutan egy nappal vitatott korulmenyek kozott tunt el a repulogepe es maig sem talaltak meg roncsait. Allitolag lezuhant az oceanba.
Camilo jobaratja volt Che-nek es legalabb olyan nepszeru volt a nep koreben mint Fidel akkoriban. Sokan Fidel rivalisat lattak benne. Camilo igazi kalandor volt, jokepu es karizmatikus. Humora es modora miatt a nok imadtak, igazi nagyvilagi megjelenesu rendes ficko benyomasat keltette. Allitolag tobb evig elt az USA-ban a forradalom elott.
Mindenestre Che-tol nem volt ilyen konnyu megszabadulni. Che vad nyilatkozataival egyre inkabb teherre valt a kubai vezetesnek. Az oroszok szemeben meg szinte egyenesen ellensegge valt. Che 1960-as evek elejen mint kubai nagykovet tobb orszagba latogat es viszi el a kubai forradalom beszamolojat.

Jart tobbszor Europaban is, igy talakozik a magyar kommunista vezetessel is. A magyar vezetes osztotta az orosz vezetes velemenyet a kubai forradalomrol. Azaz nem ertett vele egyet. Nem tamogattak fegyveres eroszakos akciokat es az volt szent meggyozodesuk hogy ez egeszeben ront a kommunista ugyon internacionalis szinten.

Kadar Jancsi bacsi es Che 1963-ban

Az orszagjaro latogatasok soran megismerkedik kivulrol es belulrol is a kommunista orszagokkal es felepitesukkel. A kommunista eszme internacionalitast kovetelt es internacionalis osszefogast az elnyomo imperialista csocselekkel szemben. Ezt hirdettek a csapbol is ez folyt. Igazsag szerint valoban hideg haboru folyt de olykor eltuloztak esemenyeket es rem hiresztelessel propagandat csinaltak akarmibol. Ha egy UFO akkoriban leszallt volna a Voros Ter-re Moszkvaban akkor eloszor biztosan amerikai kenhajonak hittek volna es a szerencsetlen Alien hiaba biznyogatta volna az orosz hatosagoknak hogy o bizony egy masik naprendszerbol jott. Elt az eloszor lovunk aztan kerdezunk szabaly.
Che nem volt lenyugozve attol amit a KGST orszagokban latott. A gyomrat felforditotta amit ott latott, hiszen ok eppen a Tyrannuszok ellen harcoltak a Sierra Maestra-ban. Am ez a kep amit a szocialista orszagokban talalt ugyan csak kikopott masa egy zsarnoki hatalomnak. A kommunista vezetok miutan a hatalmat megkaparintottak tobbnyire veres uton, nem adtak ki a kezukbol tobbet. Az orszagok elerol csak kihalas utjan tavoztak. Beteges modon azt hittek csak igy garantalt a kommunizmus biztonsaga es a fejlodes az orszagban. Valojaban ez nem volt mas mint jol alcazott hatalom ehseg. A del amerikai forradalmoktol futott gyoztes forradalmar Che Guevara erosen konfrontalodott onmaga hitvallasaval mikor szembetalakozott Leonyid Brezsnyevvel es a tobbi orosz nagyurra. Berrija a KGB elen es elotte Stalin valahogy egyatalan nem tetszett Che-nek, de ezt a nem tetszeset nem nyilvanithatta ki, hiszen kozos ellenseguk volt az USA. Kuba nem volt nagyhatalom, hiszen egy egeszen kicsi szigetrol van szo es geologiailag veszesen kozel az Egyesult Allamokhoz.

Kuba egy kelest jelentett az USA nagylabujjan ami allandoan viszketett. Nem hagyta nyugodni az amerikai vezetest. Ez vezetett tulajdonkeppen a "diszno obol"-hoz 1961-ben. A CIA elhatarozta, hogy ha eroszakos uton is, de veget vet ennek a macska eger harcnak Kubaval. Megbizatast adott specialis egysegeknek bomlasztasra, ellenforradalomra es gyilkossagi kiserletekre Castro ellen. Akar mennyire erosen probalkoztak annyira csuszott ki a kezuk kozzul Kuba es Castro is.Vegul az utolso csepp a poharban a Bay of the Pigs invazio jelentette. Az USA tortenelmeben eloszor beleavatkozik egy idegen orszag belpolitikajaba es nyiltan megtamadja azt minden elozmeny es haduzenet nelkul. Az akcio a kis szigetorszagot nagyon varatlanul eri, de Fidel a nephez fordul mint mindig es felkeri az osszes elo ferfit az orszagban a sziget vedelmere az elnyomo imperilasta, betolakodo USA ellen. Mint oly sokszor elotte is, Fidelt most is megvedi a gondviseles es idoben reagalnak a tamadasra. Jol szervezett vedelmukkel es legvedelmukkel szet szabdaljak a tamadokat rovid idon belul es a tamadast visszaverik. Rengeteg hadifogoly es serult, halott amerikai katona esik aldozatul e balul elsult akcionak.

Fidel iranyitja a vedelmet a Bay of Pigs invazioban

Kuba sikeresen megvedte magat ezalkalommal, ami egyedulallo a tortenelemben, mind a mai napig. Az USA oriasi hibat kovetett el mind politikailag mind a nepszeruseget illetoen. A Vietnam mar 2 eve tartott ekkor es nem tett jot az USA-nak. Sokan elleneztek a haborut es meg ennek a tetejere letamadnak egy bekes szomszedos orszagot Kubat is. Nagyon sokan az USA ellen fordulnak ekkoriban. Fidel Castro egyenesen olyan hirnevre tesz szert ami szinte termeszetfeletti erot ad neki a mende-mondakban akar csak Superman vagy Batman. Egy forradalmar aki egy szemelyben legyozi az Egyesult Allamokat es keptelenseg megolni, nem fogja sem golyo sem mereg vagy kard.

A valosag azonban korantsem volt ilyen meggyozo es Castro nagyon megijedt. Azonnal az oroszok segitseget kerte, de igazabol kernie sem kellett azt! Jottek maguktol. Hoztak a nuklearis tolteteiket es raketakilovoallomast telepitettek a kis szigetorszagra. Ezzel kegyelemdofest adva az USA-nak. A raketak lete olyan felelmet generalt az Egyesult Allamok vezeteseben, hogy se enni, se aludni tobbet nem tudott a vezetes. Minden pillanatban a atombomba robbanasat vartak. Egy kommunista orszag a kapuban az USA elott es raadasul ez az orszag sikeresen visszavert egy igazsagtalan tamadast es most atombombakat is kepes akar kilovoldozni az USA-ra. Meggyozodesem ha Fidel Castro is olyan heves vermersekletu lett volna mint annak idejen paran az USA vezeteseben akik a Bay of Pigs mellett dontottek,hat ma kicsit mas lenne a terkepunk a tersegrol. Azonban Fidel nem volt ilyen, ennel sokkal megfontoltabban cselekedett es nem lott atomot az USA-ra. Kesobb pedig mar nem is tehette mert a raketak szetbontasra kerultek es visszaszallitottak oket a Szovjetunioba.

Ezen esemenyek es az nemzetkozi utak is csak megerositettek Che-t abban, hogy ki az ellesege. Ez nem volt ketseges, hogy az USA. Ezert kepes volt egy ideig nyelni es elfogadta a helyzetet, ahol is meg kellett hajtani a fejuket az oroszokkal szemben, hiszen ok voltak a vedelmezo nagytestver.

Am Che kellemetlenul erezte magat, annak ellenere, hogy magas poziciok birtokosa mint a Nemzeti Bank elnoke es Agraripari miniszter is volt.

Che, mint a Nemzeti Bank elnoke 1959

Nem talata a helyet es tovabbra is csak az almok jartak a fejeben melyben o felszabaditja az altala ugy imadott del amerikai parasztsagot a szegenyseg pusztito arnyekabol.

Mindenki magabol indul ki, allitja a mondas es igaz, mert Che a gyozelem utan elso evekben egy uj elmeleten kezd dolgozni, miszerint a tarsadalmat ujja kell epiteni. Egyszer azt nyilatkozta egy forradalmat nem megnyerni nehez, hanem ami az utan jon, azaz egy orszagot ujra felepiteni! Bizony ez a feladat nem kis megprobaltatas es ebbe azt hiszem elmondhatjuk, hogy beletort a kubai forradalmarok bicskaja. A forradalom utani evekben Fidel mindent a agrariparra tett fel es fejleszteni kezdte azt. Kavet termesztett es teheneket tenyesztett nagyszamban, de hiaba minden probalkozas nem bizonyult sikeres vallalkozasnak. A magantoket kozben szinte teljesen kivontak a piacokrol es minden aru es utanpotlas csak a szocialista orszagok piacarol erkezett. Che ekozben uj projektbe kezdett, amelyben minden kubai allampolgarbol forradalmart csinalt es elmeletben egy es ugyanazon cel erdekeben a kozossegert kuzdottek valtvetve egyemberkent, igaz most nem fegyverrel, hanem ekevel a kezukben. Che ugy gondolta a nepet tanitani kell es olyan utra terelni ahol a ferfi nem onmagert hanem a kozossegert el. Minden celt a kozosseg erdekeben tuz ki maga ele es nem sajat erdeke hajtja. Az "uj ember"

megvalositasa volt a cel. Igen am de mar nem hadseregben es golyozaporban teltek a mindennapok es egy ilyen ideologiat igen nehez bekes korulmenyek kozott szeles korben nepszerusiteni. Che is mindenki magabol indult ki es elhitte lehetseges az "uj ember" azaz a "new man" letrehozasa a tarsadalmon belul ahol az egyen erdeke alarendelodik a tarsadalom es a kozosseg erdekevel szemben. Ezen cel elerese erdekeben nem vett fel fizetest csak amennyi egy hetkoznapi ferfinek is jart volna es minden extra bevetelt jotekony celra forditott. A szabadidejeben onkentes munkat vallalt es erre buzditott minden kubai ferfit.

Che onkenteskent dolgozik vasarnaponkent

Az ido mulasaval az "uj ember" projekt egyre nehezebben vallt igazolhatova es szeles korben nem nyert nepszeruseget. Ami nem meglepo, hiszen gondoljunk bele ki az aki ingyen akar dolgozni a szabadnapjan, raadasul ha amugy sem keres jol es neha meg bizony komoly anyagi gondokkal is kuzd. Ez a terv kutba esett es nem sikerult letrehozni egy jobb embert aki a sajat erdekeinel a kozosseg erdekeit tartja fontosabbnak, de Che ezt a bukast mar nem varta meg. Az nagykovetkenti orszagjarasok utan raerbredt, bizony eljott az ido egy ujabb forradalomra, megpedig a Kongo-ban.

1960-as evek elejen nagyban folytak a terulti elrendezodesek az imperialista hatalmak es a kommunitsa hatalmak minden megszerezheto foldreszt egykent olvasztottak be a lathatatlan birodalmukba. Ezert nem varatlan ha belegondolunk, hogy miert nem mondott le Magyarorszagrol sem a Szovjetunio 1956-ban. Ugyanilyen jelleggel ugymond gyarmatositas folyt az Afrikai kontinensen is es minden egyes orszagert folyt a harc. A franciak Algeriaban, az portugal hadsereg Africa egyes reszein es ezekben az evekben nyer fuggetlenseget az Europai fennhatosag alol tobb afrikai orszag. Az USA mar evek ota hadban all Vietnammal es Israel is egyre kozelebb kerul egy haboruhoz a Palensztin allammal. A vasfuggony talan soha nem allt ennyire erosen es valasztotta el a ket vilagot egymastol, mint ezekben az idokben.

Che figyelme a elnyomott Kongora terelodik es jo 150 katonaval elindul az afrikai orszag felszabaditasara. Ami oriasi port kavar nemzetkozi szinten, hiszen egyertelmu bizonyiteknak velik nyugaton a kommunista terjeszkedesre. Az ok ennel sokkal prozaibb a valosagban, mely valoszinusitheto, hogy Che forradalom kereseseben rejlik. Nem tudott nyugodtan ulni az iroasztalanal es varni, hogy egy nap bekopog hozza a forradalom ujra. A kubai titkosszolgalat informacioja alapjan a Kongo-ban megerett a helyzet egy fegyveres felkelesre es Victor Dreke ebben nyilt segitoje es harcos tarsa lesz Che-nek. A kongoi akcio nem bizonyul sikeresnek, aminek tobb es osszetett okai voltak. Csak parat emlitve Che sajat irasai alapjan. A fekete kozossegek elmaradott nepek, nem igazan jo a munkabirasuk es nehezen tanithatoak. Sajat erdekeit tartja fontosnak es nem a kozzoseget, onzo es lusta, anyagias. Ezek csak egyes reszei annak, ahogy Che jellemezte a kongoi helyi felkeloket. Nagyon nehez ilyen korben egy ideologiat atadni es tanitani, majd arra egy egesz forradalmat epiteni. A kongoi lakosok 75-80% irastudatlan es tanulatlan volt ezidotajt. Az akcio vegul csufos kudarcot vallott es Che vissza kellett terjen Kubaba.

Hajvagas es maszkirozas, keszules a visszateresre

Igen am, de 1965 februarjaban Che Algeriaban tunik fel nemzetkozi porondon utoljara hivatalosan es innentol kezdve homaly fedi holletet egeszen Boliviaig. Ezekben az idokben tobb mint valoszinuleg Kubaban tartozkodik es kesobb hagyja el es erkezik tobb masik orszagot erintve Boliviaba. A miniszteri letet vegleg maga mogott hagyva elbucsuzik a csaladjatol, Fideltol es Kubatol a kubai neptol. A politikai helyzet megkivanta, hogy Fidel Castro, mint osi ellensege az USA-nak ne keruljon kellemetlen helyzetbe Che tettei miatt, igy Che lemond minden nemu tisztsegerol Kubaban es visszaadja a kubai allampolgarsagat is. Ezt egy levelben kozli es 1965 aprilis 1-jen olvassa fel Fidel a kubai televizioban. Ezennel nincs tobb kerdes es rejtely azaz Che Guevara most mar nyiltan es biztosan is elszakad Kubatol es egy ujabb orszagban keszul forradalomra guerilla tevekenyseg utjan. Che a guerilla harcban hitt es errol tobb konyvet is irt. Az egyik a Guerilla Warfare kezikonyve a CIA egyik fontos eleme az oktatasban a guerilla haboruk legyozese kapcsan es ebbol tanulmanyotak es keszitettek fel a ujoncaikat is, hogy hogyan all fel egy guerilla es hogyan tudjak legyozni azaz mik a gyenge pontok.

Che bucsulevele Fidelhez

A kocka el volt vetve es mar semmi sem allithatta meg Che Guevarat a kovetkezo veszelyes bevetestol, aminek a celpontja Bolivia lett. A titkosszolgalat 5 kulonbozo jelenteset es valoszinusitheto hogy Regis Debray beszamoloit merlegelte Che, miutan meghozta ezt a dontest. A teljes kephez viszont hozzatartozik az is, hogy a Kongobol valo hazaterese nem ment siman. Azaz Che egyszer kijelentette, hogy o bizony nem megy haza a Kongobol hanem marad. Hazakuldi az osszes serultet es aki menni akar mehet ha kell o egyedul is marad es kuzd addig amig meg nem hal. A halala legyen martir halal a forradalom oltaran es legyen into pelda es osztonzes ujabb forradalmakra. Aztan ezt a donteset eros kubai nyomasra de magvaltoztatja es visszater. Kesobb igy szamolt be a visszateresrol: Nem volt ertelme maradni... egy olyan orszagban nem lehet csak mi magunk forradalmat csinaljunk es gyozzunk ahol a feszabaditando fel nem hajlando kuzdeni es nem erdekli a gyozelem. A korrupcio oriasi merteke es az erdektelenseg a passzivitas okozta a vesztunk azaz egy szoval: nem volt miert maradnunk.

Ezen gondolat sorok arra engednek kovetkeztetni, hogy Che mar joval korabban eljatszott a martir gondolataval. Az elkeseredese egyertelmuen atort a sorok kozott es erre egyetlen oka a teljes csalodottsag amit a nemzetkozi utjain tapasztalt a kommunista orszagokban.

Che Moszkvaban 1964-ben

Azt tudta biztosan Che, hogy a Szovjet urak hiaba ugyanazon oldalon allnak megsem az o igaz bajtarsai, mert ezek az emberek soha nem ragadnanak fegyvert es harcolnanak az eszmeikert. Teljesen elutasitotta a politikajukat es az elveiket is tisztatalannak talata. Nem az o vilaga volt a pompa es a forradalomrol valo ures fecseges. Egy beszedeben korraban erre ra is vilagitott valahogy igy szols: Az Isten ovjon minket az olyan forradalmaroktol akik tanartermekben es konyvtarakban vivjak a forradalmat! Nagy hangzatos szavakat zengenek es felszolalnak, biralnak mindent, de persze ha tenni kell akkor elbujnak es kulonbozo ideologiakkal igazoljak tetteiket, mint peldaul nem a fegyveres felkeles a megoldas, hanem bekes modszerekkel kell gyozni es hasonlok! Ezek csak egyszeruen gyavak, de a gyavasaguk leplezesere jol forgatjak a szavakat. Che a vegletekig hitt a fegyveres forradalomban es csak ezt az egy forradalmat ismerte el, mint lehetseges megoldast es a gyozelem zalogat a fegyverek erejeben latta. Egyik esszejeben olyan messzire ment, hogy kijelentette barmelyik Latin Amerikai orszagban kepes mindossze 100-150 fegyveressel megdonteni es atvenni a hatalmat!

Kubaban ekozben mar a tenyeruket dorzsoltek sokan annak hallatan hogy Che ujabb gyilkos kuldetesre indul. Az orosz ellenes beszedei es politikaja miatt mar jocskan Che ellen fordultak a kubai vezetosegbol es minden erovel megprobaltak eltuntetni a kozeletbol. Am nem volt konnyu a dolguk mert Fidel az utolsokig mellette allt, am voltak ervek es tenyek melyek Fidel szamara is nyilvanvalova tettek Che veszelyes Kubara nezve. Ha Kuba elveszitene a Szovjetuniot mint szovetsegest akkor egyenesen megnyilna az USA elott az ut egy nyilt invaziora, amit egyebkent mar mint lehetoseget a CIA-nal szamontartottak. Szoval nem volt konnyu helyzetben Fidel Castro es talan egyertelmu, hogy amikor elojott Che az ujabb kuldetessel Boliviaba menne es ott guerilla tevekenysegbe kezd, hogy atvegye a hatalmat Barientos-tol mar nem utkzott ellentmodasba. Fidel minden tamogatast megadott Che-nek es meg biztatta is, hogy talan jo az amit Che csinal azaz ha Boliviaban nyer es gyozelemre viszi a forradalom ugyet akkor onnan konnyen at tud menni Peruba, Venezuelaba es igy tovabb. A forradalom igy szabadutat tor maganak Del Amerikaban es az egesz kontinenst felszabadithatjak. Ez volt az amit Che hallani akart es Fidel megadta neki. Emellett teljes tamogatast igert a Bolviai Kommunista part reszerol is. Mario Monje volt a Boliviai Kommunista Part elen es egyben Fidel jobaratja. Fidel igeretet tett Chenek, hogy Monje es part melleallnak es kozosen viszik gyozelemre a forradalom ugyet Boliviaban.

Che 1966 novembereben erkezett Cochabamba-ba, Boliviaba ahol azonnal hozzalatott guerilla csapata szervesehez. Maga mogott hagyta csaladjat 5 gyermeket, feleseget, beteg edeszanyjat, edesapjat es testveret. Az akciohoz kivalasztotta leghusegesebb es legtapasztaltabb embereit es 1966 vegen mar a dzsungelben toltotte az ejszakakat. Az idojaras egyatalan nem kedvezett egy guerilla haboruhoz. Az eso sokat esett es a magassag miatt is nagyon nehezen tudtak alkamazkodni a kornyezetukhoz a kubai guerillak. A csapat teljes letszamaban sem volt 60 fonel tobb. Ha ugy nezzuk itt meg onmagat is tulszarnyalta hiszen pont o volt az aki kijelentette, hogy barmelyik Del Amerikai orszag hatalmat megdonti 100-150 fegyveressel. Boliviaban neki mindossze 60 fegyveresre futotta, ami a fele se annak amit korabban emlitett. A dolgok mar a kezdetben sem igazan kecsegetetoen alakultak, azaz sem az ellatmany nem volt kielegito, sem az utanpotlas nem erkezett meg. A varosi vonallal a kapcsolat akadozott es a verbuvalas sem hozott uj csatlakozokat a guerillahoz. A kegyelem dofest Mario Monje adta a guerilla mozgalmon amikor kijelentett csak akkor hajlando a boliviai kommunista part felvenni a harcot a guerilla oldalan a hatalommal szemben ha azt Monje maga vezeti. Igen am de Monje nem rendelkezett semmilyen katonai tapasztalattal sem kepzessel. Teljesen tudatlan volt ezen a teruleten es Che ugy itelte meg, teljesen jogosan, ha atadja a vezetest Monjenak akkor a guerilla elveszik es ertelmetlen a harc. Tanulvan a Kongoban elkovetett hibabol ( ahol atadta a vezetest) nem adta ki a parancsnoksagot a kezebol es visszautasitotta Monje-t. Aki ezek utan visszavonult es minden megtett annak erdekeben, hogy akadalyozza a guerillat tevekenysegeben. A bolviai hatosagok ekkor a kezdetben, minden ellentmodo hireszteles ellenere tagadta a sajtonak Che Guevara jelenletet a guerillaban. Bar errol pontos jelenteseket kapott, hogy igenis Che vezeti a mozgalmat. 1966 ev elejen a guerilla atmasiroz keresztbe kasul a Nanchahuazu videket Santa Cruz de la Sierra-tol nyugatra. Meneteltek naphosszat es vagtak az athatolhatatlan dzsungelt. Az eles sziklas videk egyatalan nem konnyitette meg a dolgukat a guerillak az elso par honap utan annyira elfaradtak, hogy elo halottakkent vonszoltak magukat. Ennek ellenre Che jo par sikeres akciot vezetett a boliviai hadsereggel szemben. Tobb hadifoglyot ejtenek, de soha nem bantanak senkit a fogsagban hanem szepen elengedik. miutan a fegyvereiket es bakancsaikat, ruhaikat elvettek. A foglyok kozul viszont senki nem csatlakozik a guerillahoz. Ez is egy into jel kellett legyen. Ugyan ugy ahogy az is rossz elojelkent szolgalt , hogy a parasztok korebol sem tudtak senkit a maguk oldalara allitani a guerillak annak ellenere, hogy pedig mar honapok ota masiroztak fel s le a videken es predikaltak szabadidejukben. Che sajat maga jeloli meg a forradalom egyik alapfeltetelekent a kornyekbeli parasztok a lakossag tamogatasat. Ha az nics akkor nem lehet gyoztes egy forradalom.

Che Boliviaban 1967 nyaran

Ezen tamogatas nem allt Che es a guerillaja rendelkezesere Boliviaban, de Che ezt akkor a naploja szerint ugy ertekelte, hogy ido kerdese es gyarapodni fognak. Az elso komolyabb veszteseget a guerilla haboruban az jelentette, hogy a boliviai hadsereg ideje koran felfedezte az egyik fohadiszallast es felszamolta azt. Ekkor valik vegervenyesen nyilvanvalova  a kubai kozremukodes, mivel tobb fenykep es egyeb bizonyito okirat is a hadsereg kezere kerult. Azt viszont mar a boliviai vezetes is tudta ha Kuba, akkor Che Guevara. Barientos ekkor felelmeben amerikai segitseget ker es persze azonnal kap is. A CIA mar regota feni a fogat Che Guevarara es a Bolivia-i akcio sokat igeronek tunt a kezdettol. Azonnal kuldenek helikoptereket es kikepzotiszteket akik maris nekilatnak a felderitoegysegek gyorskepzesehez. Fegyvereket es radiokat biztositanak a hadsereg szamara. Megkezdodik az embervadaszat. A guerillak turokepessegerol es harctudasarol legendak keringenek a bolviai katonak koreben miszerint a guerilla harcosok valami szuperlenyek akiket nem fog a golyo es pusztakezzel kepesek embert is olni. A guerilla letszamarol is teves az informacio sokkal nagyobbra becsulik a letszamot a valodinal. A rideg valosag azonban az volt, hogy Che Guevara a kubai Agrarminiszter es a nemzeti bank elnoke egyszerre egy tropusi oserdoben talata magat kiteve az idojaras viszontagsagainak, etlen es szomjan, faradtan. Minden kulso segitseget nelkulozve naprol napra menekulve a sokkal nagyobb letszamu es jobban felszerelt boliviai hadsereg elol. A hadsereg letszama 1967 nyar vegere meghaladta a 2000 fot a tersegben es Barientos meg 600 katonat vezenyelt le a tersegbe amikor megkezdte a korbazaras hadmuveletet. A jelentesek szinte meteres pontossaggal bemertek a guerillak helyzetet. A csata egyre inkabb meszarlashoz kezdett hasonlitani, ahol naprol napra szedik le a guerillakat es kuldik oket a biztos halalba.

A vegso csapast Che guerillajan az az esemeny jelentette amikor elszakadt az elovedtol amit Joaquin vezetett egy szerencsetlen, nem vart hiba folytan es aprilis 17-tol nem latjak egymast tobbet.

Joaquin kitartott a megbeszelt taktikta mellett azaz ha elveszitenek egymast akkor addig keresik keresik a masikat amig meg nem lesz. Ezen probalkozasaik kozben tobbszor elmennek egymas mellett, elott eppen csak par pillanatra elkerulve a masikat. Hihetetlen balszerencse de tobbe mar nem egyesul a ket csapat. Igy Che alig par emberbol allo guerillaja immaron meg kisebbre csokkent. Az egesz hadero nem volt tobb mint 20 ember Che csapataban es ezzel a par emberrel vette fel a harcot a tobb mint 16 ezer tagot szamlalo Boliviai hadsereggel szemben. 20 ember 16000 ezer plusz a CIA ellen. Igaz nem volt az osszes katona levezenyelve a helysegbe de tobb ezerem kerestek mar a guerillakat.

Vegul augusztus 31-en Joaquin csapatat vegzetes arulas eri mikor is egy kornyekbeli paraszt feladja oket es elvezeti a boliviai katonakat a Rio Grande egyik mellekagahoz ahol Joaquinek akartak atkelni a paraszt javaslatara. A boliviai hadsereg felallit par gepfegyvert es celbaveszi a guerillakat amint atkelnenek a folyon. Teljes megsemmisetes, mind odavesznek. Egy tulelo marad mindossze a csapatbol. A csapatban ott volt egy nemet szuletesu no Tania avagy Haydée Tamara Bunke Bider is a titkos ugynok aki Che varosi kapcsolata volt es valojaban az egesz akciot elokeszitette Che erkezeseig.

 Tania nemet ugynok egyesek Che szeretojenek is tartjak

A radio bemondja az utkozetet es annak eredmenyet amit Che es csapata is hall, de elkepzelhetetlennek tartja, hogy igaz lenne. Nem tartja hihetonek, hogy mind odavesztek, bar Che megjegyzi a naplojaban is, hogy ez csak akkor lehetseges, ha mind aludtak es akkor tortek rajuk.

Aztan ezt az otletet is elveti es hazugsagnak hiszik a boliviai hadsereg ujabb porhintese. Ekkor Che valojaban egy olyan rossz egeszsegi allapotba kerul az asthma-ja miatt amit szinte elviselhetetlen akar meg korhazban, orvosi felgyulettel is kibirni. Che viszont az oserdoben van, kiteve minden termeszeti csapasnak es a nyakukon egy mindenre elszant Boliv hadsereg tobb ezer fovel es a CIA segitsegevel. Ha ezt jozan esszel atgondolja az ember meg kell ertse hogy semmi eselyuk sem volt a gyozelemre es Che ezt tudta, nem altatta magat. Az egyik tulelo a guerilla csapatbol Benigno kesobb igy emlekezett vissza az esemenyekre:

"Che meghalni ment Boliviaba, mert tudta, hogy elarulta Fidel es a kubai vezetes, igaz ezt nyiltan nem mondta ki, de vegtelen csalodott volt. Fidelt az oroszok figyelmeztettek, hogy Che ront a kommunizmus ugyen es veszelyes az ugy jovojere nezve. Kesobb meg Fidelt is elmarasztaltak, hogy tamogat idegen orszagokban folyo veres guerilla hadmuveleteket es ez nem vet jo fenyt a kozos ugyukre." Szoval ezek ismereteben es tenyek merlegese utan azt kijelenthetjuk, hogy Che nem szandekozta elhagyni Boliviat elve. Leglabbis gyozelem vagy halal. Ezt nem is tagadta elotte sem es a guerillakhoz intezett beszedeiben tobbszor kihangsulyozta:

"En mar itt vagyok es nem is megyek el. Itt leszek a vegeig, ha gyozunk, ha meghalunk en itt maradok es nem visznek ki innen csak koporsoban! Aki marad az ram szamithat mert nem lesz egyedul!"Ezt az igeretet be is tartotta.

1967-ben oktober 8-an vegul egy teljesen remenytelen helyzetbe kerultek a Vallegrande volgyeben. Che meg elozo nap igy jegyezte be a naplojaba az esemenyt: " Megalltunk es tabort vertunk. Nem tudjuk folytatni az utunkat pihenes nelkul a csapat az utolso tartalekait hasznalja, elo halottak vagyunk. A hely ahol megszallunk nem a legjobb, valoszinuleg ezert a valasztasert regi tanarom Alberto Bayo nagyon megdorgalna, mert nem megfelelo pihenohely. Minden oldalrol be tudnak szoritani minket.

Megis megalltak, mert abban biztak elegendo elonyuk van a hadsereggel szemben. Minden egyes alkalommal ha megalltak voltak kijelolt orszemek, de ebben az esetben mar ez is kevesnek bizonyult.

Che-t es a maradek par guerillat beszoritottak a boliviai katonak es hosszas lovoldozes utan sikerult fogjul ejeteni Che Guevarat es Villy-t aki a lablovestol serult Che-t cipelte es Chino-t a kisse koverkes, dioptrias szemuveges perui guerillat.

Ez mar a vegjatek volt es a boliviai hadsereg minden igyekezet ellenere  Che Guevarat es a guerillakat a fogsagban. Nem volt targyalas es nem volt ugyved. A jogok megszuntek letezni a bosszu es a gyilkolasi vagy hajtotta a resztvevoket. Tettuket tudtak buntetlenul vegezhetik es nem kell vallalniuk a felelosseget.

Mario Terran ormester vallalta a feladatot hogy lelovi a megkotozott forradalmart. Ketszer is nekiindult de nem volt kepes meghuzni a ravaszt. Tobb italt beletuszkoltak szinte egesz reszegre itta magat miutan harmadszor is bement Chehez. Aki osszekotott kezzel allt elotte. Terrant zavarta hogy Che all. Uljon le! Uvoltott ra reszeg hangon. Mire Che igy szolt: Nem ulok. Tudom mi jon most es inkabb allnek. Terran ujra rauvolt hogy uljon le. Mire Che nem tul hangosan szinte csak sugja Terrannak: Lojj gyava, hiszen csak egy embert olsz meg! Terran lott. Che osszeesett es meghalt.

Che fogsagban a kivegzese elott

A holtestet a katonak egy pajta szeru helysegbe viszik ahol bemutatjak az ujsagiroknak es a bameszkodoknak. Che megfaradt, tobb sebbol verzo koszos teste hosszu orakon at fekszik ott. A szag amit a holtest araszt kesobb szinte elviselhetetlenne gerjed. Mutogattak a holtat nem torodve a halottaknak jaro tisztesseggel es ki kedvere fenykepezkedett vele. Aztan egy orult otlettol vezerelve a kezeit levagjak csuklobol igy megcsonkitva a testet. A fejet is le akartak allitolag vagni, de vegul azt nem engedtek a tisztek vallasos okobol. Ha vegig nezzuk hogyan viselkedtek a boliviaiak el kell ismerni hogy a leggonoszabb sorozatgyilkosok beteges vagyait teljesitettek be a forradalmar holtesten. Hat igy lett vege a kalandnak ott La Higuerraban abban az oreg romos iskolaepuletben.

A holtest hosszu orakat toltott ebben az allapotban

Ahogy mondta is Che a gyilkosanak: "...csak egy embert olsz meg..."- ebben nem tevedett, hiszen a legendat nem olte meg Terran. Azonnal eletre kelt es emberek millioi szereztek tudomast a martir halalrol. Az eszme nem halt meg Che-vel az tovabb el ma is bennunk. Tobb uzenetet is kozvetitett ez az ember felenk es ki ki megtalalja a maganak valot kozte, mint batorsag, huseg, igazsag, becsulet, bajtarsiassag, onfelaldozas, kitartas, a hit a veszett de jo ugyben annak ellenere is ha minden ellene szol es meg egy tucat. A mai napig is kozel 50 evvel a tortentek utan meg mindig inspiral tomegeket Che Gueavara emleke. Megvalalszolva az alapkerdest miszerint kommunista volt e Che Guevara?

A tenyek ismereteben ez vilagos, hogy Che nem a hetkoznapi modon ertelmezett es hitt legyen az kommunizmus vagy barmi mas. Egy egeszen kulonos segiteni vagyas iranyitotta, ami annyira onzetlen volt, hogy akkor is segitett ha azt a masik fel elutasitotta. Melyen gyokerezett meggyozodesebol taplalkozott ami egeszen egyszeruen csak arra alapozodott, hogy mi a jo es mi a rossz. Mint ezt mindannyian tudjuk meg annak ellenere is ha hajlamosak vagyunk letagadni es elfelejteni. Che a szegenyekert halt meg es ertuk is elt. Nem hagyott nagy vagyont maga utan es nem is kert semmi extrat a csaladjanak sem csak annyit amennyit az allam szant nekik. Nem veletlenul hasonlitjak manapsag Jezushoz es Boliviaban Szentkent tisztelik. A mai napig sem valtozott szinte semmi a kornyeken ahol Che es a csapata kuzdott a parasztok szinte ugyan ugy elnek mint akkor, oriasi szegenysegben es mas vigaszuk sincs se tamaszuk, mint az ember emleke akkor egyszer eljott idegen orszag messzesegebol es ertuk kuzdott, harcolt majd halt meg.

Subcomandante Marcos a modern mexicoi Che

Napjainkban is ujra es ujra felcseng Che Guevara neve, mint a kepen lathato Subdelegado Zero azaz Marcos is Che-t tartja peldakepenek es koveti a sajat mozgalmaban Mexicoban. Igy Che ha kozvetve is, de tulelte a Vallegrandet es ma is itt van koztunk. Sokan probaljak befekiteni es beallitani ennek vagy annak, de a legjobb jellemzest II. Janos Pal papa adta meg egyik kesei beszedeben:

"Vitatott szemelyiseg, de en meg vagyok gyozodve rola, hogy cselekedeteiben a jo vezerelte a segiteseg nyujtas es a szegeny vedelmeben tette amit tett es halt is meg. Abban is biztos vagyok, hogy kapott helyet az Ur jobbjan."

2011.